Felhasználó név:  Jelszó:  Regisztráció Elfelejtett jelszó
 
 
 
 

 

Szép kártya elfogadó hely


 
Július | 2008-07-08
Kép 

Nyár közepe van, a hőmérséklet a 40 °C-t ostromolja. Ez a nyár sem mondható átlagosnak, rendkívül forró, magas UV sugárzással, hőségriadóval. Ha pedig épp hidegfront érkezik, az heves zivatar formájában teszi, jéggel, szélviharral, jelentősen lehűtve a levegőt. Hol vannak a régi langyos, vagy épp meleg nyári záporok? Ez a szélsőséges időjárás nem csak az embert, hanem a halak viselkedését is befolyásolja. Az időjárás kiszámíthatatlanná vált, a régi népi megfigyelések idejét múlták…

Éghajlatváltoz(tat)ás hatásai

Helyesebbnek tartom az éghajlat-változtatást ez esetben, hiszen mi emberek „teszünk érte” leginkább, és billentettük meg a kényes egyensúlyt, nem önmagától változik. De milyen hatása is van ránk, halakkal foglalkozó emberekre?

Hazánk a felszíni vízellátás szempontjából speciális helyzetben van, miután a vízkészletek 93 %-a az országhatárokon túlról érkezik. Hazánkban az éves megújuló vízkészletek mennyisége 120 km3/év, ami egy főre vetítve 11.476 m3/év értéket jelent. Ez jóval magasabb a vízhiányt jelző 1000 m3/év küszöbértéknél. Az országhatáron belülről származó megújuló vízkészletek mennyisége azonban igen alacsony, 6 km3/év, és így a „belső” megújuló vízkészletek egy főre vetített mennyisége (604 m3/év), már jóval a vízhiányt jelentő nemzetközileg elfogadott küszöbérték alatt van. Ezért sorolják - sok esetben - Magyarországot a vízszegény országok közé a nemzetközi statisztikák. A fentebb vázolt körülmény, illetve a víz térbeli és időbeli eloszlásának kedvezőtlensége jelentős konfliktus forrása a vízhasznosítók között, amely a horgászatot, halászatot igen komoly mértékben érinti. A halastavak üzemeltetői az őszi lehalászást követően szinte rögtön elkezdik feltölteni újra a tavakat. Régebben kifagyasztották, így a tó iszapja oxidálódott, a kórokozók, élősködők elpusztultak és csak tél végén kezdtek újra vizet fogni. Aki ezt ma megcsinálná könnyen víz nélkül maradhatna a tenyészidőben. Még nagyobb a gond ott, ahol több tó épült egy vízfolyásra, és az alsó tavakra már nem engednek (szándékosan tartalékolva szárazabb időre, vagy egyszerűen, azért mert nincs) vizet. A nagy felületű vizeknek gyakran olyan nagy a párologtatásuk, hogy akár napi 1-2 cm vízszintcsökkenés is tapasztalható. A besűrűsödő vízben –nincs átfolyás- a halbetegségek könnyen terjednek, élősködők felszaporodnak, a víz minősége romlik (algásodik). Ezek mind plusz költséget jelentenek a termelőknek -nem beszélve a takarmány árakról- amit a piac, a horgászok felé érvényesítenek. Az idén mintegy 15–20 százalékos haláremelkedésre lehet számítani, ám a termelők ezzel még nem ellensúlyozzák, pl. a növekvő a szállítás költségeit.

Izraelben a víz már régóta kincsnek számít, a sivatagban is képesek halat termeli. A haltermelésüknél nincs elfolyó víz felesleg, különböző tisztítási technológiákkal, egyéb hasznosítással, visszaforgatják (recilkulációs rendszer) a termelés elejére, csak a párolgási, csurgási veszteséget pótolják.

Az éghajlatváltozás miatt egyes halaknál több hím jön a világra, mint nőstény. Ezeknél a fajoknál a nemek aránya a vízhőmérséklettől függ. A hőmérséklet növekedésével több hím kel ki az ikrából, mint nőstény - írják spanyol kutatók tengeri halakat vizsgálva. Egy-két fokos felmelegedés egyes halaknál a hímek három-egy arányú túlsúlyához vezet. Mivel a szaporodás elsősorban a nőstényektől függ, e fajok az éghajlatváltozás miatt melegedő vizekben egyre nehezebben tudnak majd elegendő utódot létrehozni a fennmaradásukhoz. Eddig 59 faj esetében gyanították, hogy a magasabb hőmérséklet az egyik nem túlsúlyához vezet. A mostani tanulmány szerint ez csak 40 fajra érvényes, de minden esetben a hímek lesznek többen, sohasem a nőstények. Vizsgálataik során számtalan tanulmányt értékeltek a kutatók, olyanokat is, amelyekben a megfigyelések természetes vizekben történtek.

A németországi kutatók az elevenszülő anyaangolnát tanulmányozták. Az északi Wadden-tengerben élő halak nyáron nagyjából 20 °C-os vízben érzik jól magukat, de egy forró nyár után, amikor a vízhőmérséklet 25 °C-ra emelkedett, a halállomány szinte teljesen kipusztult. A halak laboratóriumi vizsgálata után a kutatócsoport rájött, hogy az állatok szív- és érrendszere mondta fel a szolgálatot. Mivel a halak anyagcseréje magasabb hőmérsékleten felgyorsul, több oxigénre van szükségük, de a szívük nem tud olyan gyorsan vért pumpálni, hogy ezt az igényt kielégítse. Minden fajra jellemző az a hőmérséklet-tartomány, amelyen belül kényelmesen tud lélegezni. A Wadden-tenger anyaangolnái esetében a vízhőmérséklet átlépte e tartomány felső határát. A halak nem szívesen távolodnak el túl messzire a természetes élőhelyüktől, így nem valószínű, hogy északra úsznának a hűvösebb vizekbe. A másik lehetőség viszont csak a fulladásos halál.

Érdekes lenne a hazai halfajokat is ilyen jellegű vizsgálatok alá vetni, csak ismerve a hazai halas kutatások anyagi helyzetét nem hinném, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet.

Vissza a cikkekhez....
 
 

Duna és Dráva folyó töltésen történő járműközlekedés rendje
bővebben.. pdf megnyitás
2017-05-11
Baranya Megyei Halfogó Horgász Csapatbajnokság I. és II. osztálynak 2017. június 17-én (szombaton) kerül megrendezésre a Domolosi horgásztavon. A verseny kiírása további részletek....
2016-06-03
Megyei Halfogó Horgász Csapatbajnokság az I. osztálynak 2016. június 18-án, míg a II. osztálynak 2016. június 19-én kerül megrendezésre a Domolosi horgásztavon. A verseny kiírása további részletek....
2015-10-09
2015. november 22-én kerül megrendezésre a II. Kökényi pergető verseny a Malomvölgyi I. (Kökényi tó) tavon. A versenyről bővebb információk: Mészáros András 30/663 1052 számon.
további részletek....
 
Mi a véleménye az online területi jegyek bevezetéséről?
Ideje volt modernizálni a területi jegyeket is, jól használható.
Jó volt a nyomdai úton előállított papír alapú területi jegy.
Ha nem kell nyomtatni az online jegyeket, akkor jó megoldás lesz.
 
 Vendég: 13
 Legújabb tagunk: Krisz. 9